19 év plusz az áfa, vagy mi. Nagyon hosszú idő. Imádtam. Majdnem minden pillanatát. 20 évesen hatalmas szerencse, jó fizetés, fantasztikus emberek, hatalmas tudás, összetartás, nevetés, sírás, csalás, egyenesség. 25 évesen jó csapat, összetartás, megbecsülés, tudás, határok tágítása, kinyílt világ. 35 évesen kiteljesedés, önbizalom, LOYALITÁS, emberség, együttérzés, meghallgatás. Később.. furkálódás, alattomosság, tudás hiánya, összeomlás, felelősségvállalás hiánya, tudatlanság, hangoskodás, mutogatás, szétesés.. megkönnyebbülés. Tényleg van ilyen. Behívnak az irodába, megbeszélés. Az ezredik a héten, de ki számolja. Értelmetlen az egész. Na mindegy. Téma: miben szeretnél  fejlődni. A hülye készül. Már kiégett, minden reggel hányinger, rohanás, szorongás, de kell a pénz. Hitel, gyerek, egyedül. De a hülye készül. Mindig. LOYALITÁS? Kinek kell. Csak robot légy. Gondolatok, ötletek? Minek? Megvan az út. Az már bevált. Max visszatérünk a 10 évvel korábbi rendszerhez. Szóval tárgyaló, miben is szeretnék fejlődni… Főnök: Ja, nem erről lesz szó, hanem arról, kivel kívánok a jövőben együttműködni és kivel nem. Egyesével szólítunk titeket. Néma csend. Alig van levegő. Mindenki visszatér a nagy terembe. Nézzük egymást. De nem szólunk. Döbbenet. Ilyen van? Ilyen van. És mennek az emberek. Ő marad, ő megy. Ő sír, ő örül. Ne már, ő marad???? Nem bírom tovább.. Nem bírom tovább!!! Nem akarom tovább! Jövök én. Nem kellek. Kérdezem, rendben, aláírom, de előtte egy kérdés, MIÉRT? Válasz: Nem azért, mert nem vagy jó (tudja, mi a feladatom egyáltalán?). Újítás kell ide. Korrekt szám a végén, hatalmas végkielégítés. Nem tudom tudja -e, de ezzel megmentette az életemet. Amit nem mertem megtenni, megkaptam. És megkönnyebbülés. Holnaptól nem kell jönni. Ilyen van? Korábban nem volt. Tényleg ekkora szerencsém van? Igen. 6 év telt el, újítás? Tényleg? Hol? Az emberek? Eltűntek. Nem volt illúzióm. Nem nekem szólt a sok kedves szó, figyelem. Csak a pozíciómnak. Meglepődtem? Egyáltalán nem. De a fontosak ott voltak. Akkor is, és most is. Mellettem. Ki is vagyok én. Nem tudom. Egyáltalán nem tudom. És mit akarok? Nem tudom? Közel 40 évesen nem tudom. De azt igen, MULTI SOHA. Akkor sem, ha meleg a szívem, lelkem, mikor rágondolok. Rengeteget tanultam. Olyan emberi kapcsolatok, amik összekötnek egy életre. És őrült nagy tudás. Emberismeret. EMBERISMERET. Ez az, ez kell nekem. Innen kell kiindulni. Segítségnyújtás. Támogatás. Ez vagyok ÉN. Ez kell nekem. Mert mindig minden okkal történik. Lehet, az adott helyzetben még nem látjuk, miért, de aztán összeáll a kép. Egy jobb, kiteljesedett jövő érdekében.